1.fejezet

Egy nő szaladt át az úttesten, a kabátja a bokájáig ért, amit összehúzott magán csontos, eres, sovány, ám makulátlanul manikűrözött kezeivel. A szél belekapott tökéletes fizurájába miközben  körbenézett az útesten. Egy könnycsepp csillant meg a szemében, ám amint a sarkon várakozó limuzinhoz ért rendezett vonásokkal szált be a hátsó ülésre. A vizes aszfalton táncot jártak az esőcseppek és még a hold is ijesztően világította be a szakadt környék romos épületeit. A törött ablakokon  megtört fény  rémisztően hatott az üres épületeken.
A limuzin üvege sötétített volt, nem láthatta senki, hogy a nő felszegett állal, összeszorított ajkakkal telefonál.

-Igen. megvan! Mindjárt otthon vagyok! Milyen vacsorára és mikor? .-kérdezte a nő, semleges hangon.

A vonal másik végén, egy kellemes hangú férfi faggatózott, hangja szexisen búgó, érdes. Fölényes hangon beszélt a nővel. Haragosan, dacosan faggatta, holott a nő hangján hallatszott, hogy semmi ereje nincs beszélni.

-Mennyit hozol?.-kérdezte a férfi nem törődve a nő lelki állapotával!


-Negyvenet!-Közölte a nő semmitmondó hangsúllyal, majd kinyomta a telefont és maga mellé hajítva nagyokat lélegzett. Gondolkodott. Magáról és az életéről.

Amina Flooh a washingtoni elit krémjéhez tartozott. Férje Aldo Flooh  az amerikai szenátus alelnöki székében tisztelgett. Minden hájjal megkent pasas volt, aki csakis tökéletes modorának és színészi képességének köszönhette érvényesülését  a politikai életben.  Amina ismerte, immár öt éve voltak házasok és közel hét évig jártak, a főiskola és az egyetem alatt. Amina eleinte azért volt együtt Aldoval, mert az egyetem alatt imponált neki a férfi lovagias viselkedése, romantikus udvarlása , mire észbe kapott, már is a politikai kampányok kereszttüzében díszelgett, mint  leendő feleség, majd végül Aldo indult a szenátusi szék vezetéséért ,az alelnöki pozícióért, és nem volt már vissza út, a házasságba futottak. A kapcsolatukat meglehetősen megsínylette Aldo karrierjének az építése. Aminának és a szüleinek sem tetszett, hogy a lányuk feláldozza a tudását, egy férfiért. Amina jogi egyetemet végzett és két évet praktizált is, de Aldo munkája összeférhetetlen lett volna az övével ezért felmondott. Aldo azzal hitegette, hogy majd csodás anya és feleségként feltalálja magát otthon, ám a terhesség váratott magára.
Szegény nő nem is tudja, hogy a férje még az egyetem alatt elköttette magát, hogy a kis kilengései ne veszélyeztessék a karrierjét.
Aldo sosem szerette Aminát. Egyszerűen a társadalmilag megfelelő partner választotta magának. A legkézenfekvőbbet az egyetemen és mindent elkövetett, hogy a lányt maga mellett tartsa ,bármi áron! A szerény, okos és szende lány volt az ideális számára.


A limuzin, gyönyörű magas épület előtt parkolt le Washington belvárosában.Nem messze a  Fehér háztól. Amina mosolyogva szált ki az autóból, majd udvariasan üdvözölte a portást!

-Jó estét Mr. Guder!

-Jó estét. Amina.-köszönt meghajolva a portás. Őszülő halántékán látszott, hogy nem  ma kezdte a műszakot. Amina kérte meg, hogy így szólítsa, utálta, ha a férje nevén szólították, arról mindig a magasabb rendűség jutott eszébe. És ő  nagyon utált magasabb rendű lenni.

A liftbe beszállva a táskáját szorongatta, a mosolygást és az udvarias arcvonásokat, gesztusokat átváltotta a félelem. A keze remegett ,belekékült ahogy görcsösen kapaszkodott egyetlen mentsvárába! A táskájába! Erősen gondolkodott, hogy belenyúljon- e, de félt a következményektől. Egyedül,  Aldo engedélye nélkül nem tehette volna, de hirtelen ötlettől vezérelve mégis benyúlt az oldalzsebbe és  a sarokba fordulva matatott. Csak nem lesz belőle baj, gondolta.
Nyugtatta magát. Hogy ennyiből képtelenség , hogy férje észrevegye a hiányt , az meg hogy önmaga árulja el szintén nevetséges feltételezés. Az évek során tökéletesen játszotta az elit politikus feleség szerepét, megtanult hazudni és elfedni az érzéseit. Ez most sem volt másképp.

A lakásba érve Aldo már szinte toporzékolva várta, erős kezeivel kitépte a kezéből a táskát és az egész tartalmát a földre szórta. Aminában akkor tudatosult, hogy hibázott. Elfelejtette a liftben visszatenni a táskájába  a  kincset ,ezért a zsebéből nyújtotta oda Aldonak a zacskót. Kicsit hátrálva, hiszen tudta, hogy Aldo rájött a csalásra. Szóra nyitotta a száját, de  a férfi hatalmas ökle megakadályozta a beszédben. Az ütéstől hátra hökkölve elesett, és az előszobában lévő leveles szekrény szélébe ütötte be a fejét. Vérzett, sajgott, fájt! A könnyek a szeméből automatikusan megindultak, ám az még jobban feldühítette a férfit, aki ezt jelezvén hason rúgta a földön, kínok közt fetrengő asszonyt!

-Megmondtam, hogy nélkülem ne kokóz, még az kell, hogy valaki meglásson! Mit képzelsz magadról, te kis ribanc? He? Azt hitted nem veszem észre? Gondolkozz, a karrierem a tét.   Nélkülem, az engedélyem nélkül még szarni se mehetsz el ! Világos?-hajolt le Aminához és a gallérjánál fogva felemelte, hogy az  ágyhoz cipelve ledobja.

Aldo mit sem törődve a nő fájdalmaival a zacskóból kevés port szórt ki a kis asztalra, amely a hatalmas üvegablakokkal teli nappali közepén állt! Az egész várost lehetett látni, ahogy a fények apró pici pontokként rajzolódnak ki a messzeségbe. Lenyűgöző látvány volt!  Aldo mohón szívta fel a finom szemcsés anyagot, majd egy cigire gyújtva odasétált az ágyhoz. Lehajolt, kisimította a lány haját az arcából és kedves szavakkal becézte feleségét.

-Ne haragudj, szeretlek, tudod, milyen vagyok, mikor elfogy, sajnálom! Drágám, ígérem soha többé nem bántalak, ha időben hozod, de tudom, hogy tegnap nem tudtál a gyermekjóléti ebéd miatt menni. Ígérem legközelebb előbb szólok, hogy hozd el.- a behízelgő hangtól és az érintésektől Aminának hányhatnékja támadt. Minden erejét összeszedve rohant el a mosdóig, hogy kiadja magából az undort.

Aldo két hajszálvékony csíkkal várta vissza, mit sem törődve az előző jelenettel. Azt se kérdezte meg tőle, hogy jól van e. Egyszerűen a kezébe nyomta az összetekert ötdollárost. Enyhén, óvatosan, kivételesen gyengéden a tarkójánál fogva odatolta a fejét az asztalhoz.Amina gondolkodás nélkül szívta magába a port. Kicsit prüszkölt mikor a végére ért, de tudta, most van egy pár nyugodt órája. Akár még a szerelmet is megélheti. Bár azért azt is tudta ez az állapot sem tart örökké.

Aldo óvatosan cirógatta, miközben a csendben ringatóztak kábult, elveszett elmével a félhomályban. Amina egyszer csak térdre borult és kibogozta a férfi férfiasságát! Élvezettel szopogatta, hergelte , keményítette, hogy később még nagyobb élvezetet tudjon okozni neki. A férfi nyitott szájjal, csorgó nyállal élvezte a kényeztetést, majd nagy sokára belelövellt Amina szájába, kezeivel magára szorítva a nőt. Amina élvezettel nyelte a nedűt, majd felállt, és a hűtőhöz sétált. Egy üveg pezsgővel indult el a hálószoba felé, kacéran visszanézve férjére, aki készségesen követte őt!


A hálószobába érve Aldo  ,se szó, se beszéd vágta állon Aminát, de úgy, hogy a lánynak  keskeny patakként kezdett csordogálni a vére, a férfi közelebb hajolt , az ütéstől a földre zuhant nőhöz, majd kéjesen nyalta le a csurgó vért ajkairól. A lány kinyújtotta nyelvét, hogy a férfi készségesen férjen hozzá. Nyelvük lassú,  érzéki táncot lejtett. A lány könnyei akaratlanul is áztatva az arcát. Aldo azokat is lecsókolta, könnyedén a karjaiba emelte, a törékeny testű, magas, majd egy méter nyolcvan centis, hosszú  combú szépséget, hogy az ágyra fektesse. Amina csokoládé színű derékig érő haja legyezőként terült szét a párnákon, zöld szeme világított a nappaliból beáradó fényben. Bőre szinte eggyé olvadt a hófehér ágyneművel.

Aldo sietősen vetkőzni kezdte, miközben gyönyörködött feleségében. Hirtelen visszaemlékezett arra a nőre, akit évekkel ezelőtt ismert meg. Most tűnt csak fel neki, hogy kedvese kicsit soványabb lett azóta és, talán mintha a szemei megfakultak volna. Gyorsan elhessegette a gondolatait, a pezsgőbe rakott még egy kis kokaint majd meztelenül a nő fölé mászott. Óvatosan öntötte Aminába a pezsgőt, néha néha maga is belekortyolva.
Amina óvatosan kezd fészkelődni Aldo felett. Aprólékos mozdulatokkal kezdte felhúzni szakadt ruháját, combján kivillanntak kék foltjai ,a kéznyomok, de hál istennek Aldo nem vette észre őket a félhomályban. Amina mindig félt ha a dílertől jött haza. Hefty mindig erőszakoskodott vele, és megmondta neki már a múltkor is, mikor tiltakozott az együtt lét ellen, hogy nem hajlandó neki drogot eladni, ha magát nem áldozza fel férje karrierje érdekében.  Amina ezért mindig készségesen hagyta, hogy Hefty azt tegyen vele amit akar. Pedig Amina undorodott a férfitől, akinek sötét bőre állandóan cigitől bűzlött, lehelete aceton ízű volt a sok alkoholtól, ám a legundorítóbb a nagy durung orra volt! Valószínű innen is kapta a nevét is!

-Vesd le.-súgta Aldo, Anima fülébe nyögdécselve a szavakat, miközben letette a földre az üveget.

-Szeress!-nyögte amint megérezte a lány szűk bejáratát!



Amina egy kád forró vízbe elterülve egy újabb csík kokain után ismét magába révedve feküdt.  Keskeny, törékeny testét oltalmazóan ölelte körbe a  szivárványosan csillogó, védelmező habrengeteg. Egyedül a melli látszottak ki. Nagyon szép keblekkel megáldott nő volt. A holnapi nőegyleti ebéden gondolkozott. Semmi kedve nem volt menni, az álszenteskedő politikus feleségek  sokaságába. Nem volt kíváncsi a helyi pletykákra, hogy ki csalja a feleségét kivel. Ezek a pletykák, nyílt titkok voltak az elit körökben, ám mégis úgy kellett kezelni őket, mintha égbeszökő bűnök lennének. Sokszor annak volt a legnagyobb szája, akit nem a férje csalt, hanem ő maga evezett más vizeken.Őket is sokszor érték támadások, holott gondosan ügyelt Aldo a nőügyeire. Amina tudta, hogy férje előszeretettel veti magát minden nőre, sőt a prostituáltakat is sűrűn vendégül látta, ráadásul saját otthonukba vagy akár egy eldugott motelba.

Aminának tisztán megvolt az első ilyen esetről a kép. Soha nem fogja elfelejteni. Egy májusi napon, valami Árvaházból jött haza és azon elmélkedett, hogy vajon ő rossz ember e azért, mert unja már a szerencsétlen lelkeket. Sajnálta a gyerekeket, de szent meggyőződése volt, hogy az államnak kéne őket támogatni és nem pedig idegen emberektől koldulni, ételre, ruhára. Meg is jegyezte magában, hogy előálljon ezzel Aldonak. Akkoriban még Amina azt hitte nagy köztük a szerelem, házasságuk első pár hónapjában történt ez, azután egy nappal, hogy Aldo bekerült akkor még csak a szenátusba. Tisztán emlékszik, ahogy mosolyogva ,szinte szökkenve keresgéli férjét a lakásban, ám ahogy a háló ajtajába ért, látta, hogy kedvese rendkívül szorgosan gyömöszöli a már kinézetre is prostituált lányt.

Aldo akkor világosan közölte, hogy Ő csak megünnepelte a győzelmét és Aminának semmi köze ahhoz, hogy Ő mit csinál.Elmondta, hogy Amina innentől fogva nem dolgozhat, csak is a férje karrierjében segédkezhet, mint minden tisztességes politikusfeleség. Aldo aznap éjjel úgy elverte a lányt, hogy hetekig azt hazudták a sajtónak, hogy súlyos tüdőgyulladással kezelik otthonukban, mert a lány nem hajlandó kórházba feküdni, hiszen akkor férje nem tudna a karrierjére koncentrálni, mert lekötné a gondolatait beteg felesége!

Amina soha nem felejtette el  a sajtótájékoztatót sem. Ott állt a riporterek kereszttüzében a férfi. Aldo alig látszott a tömegben. Aminához hasonlóan, magas volt, alig pár centivel magasabb a nőnél, szőke göndör, rövidre vágott fürtjeit borzolta a tavaszi szél. Kék szeme vakított a napsütésben. Aldo arca mindig mosolygott. Amina ezért is szeretett bele. A szeme körüli mély ráncokba amik a mosolygástól az évek alatt csak még jobban elmélyültek, a huncut ráncokra a szája körül. Ám a nő, mára már tudta, hogy ezek a régi őszinte mosolyok eltűntek.

Azért Aldo testét még mindig imádta, vallotta be magának, ahogy a kádban végig simított meztelen testén, ott ahol az imént még a férfi járt. Férje testének látványa még mindig izgalomba hozta, a kerek feneke, a nem túl izmos ,de szélles háta, mellkasa.


Aldo kiabálására rezzent össze , nem figyelt, mert elkalandozott és tudta, hogy a kokain hatása lassan stagnálni kezd, így nem akarta Aldot feldühíteni.

-Mondjad édes?-sietett ki a kádból törölközőbe és köntösbe bugyolálva.

-Csak azt kérdeztem, nézzünk filmet, vagy vacsizzunk? Mihez lenne kedved?-kérdezte a férj mézesmázos hangon, de ez a nőnek már fel sem tűnt. Inkább meglepődött, hiszen Aldo nem szokott ilyen kedves lenni vele , még a kokain hatására sem.

-Te mit szeretnél?.-nyert egy kis gondolkodási időt Amina a kérdéssel.

-Legyen mind a kettő! Látom képtelen vagy még egy ilyen apró döntést is egyedül meghozni!

Na igen, Amina tudta nagyon jól, hogy ha nem válaszol, az lesz a baj, ha igen , akkor meg az. Visszasietett a fürdőbe megtörölközött, majd egy kényelmes, divatos, lila nadrágkosztümbe bújt.Egy fehér, a mellrésznél fodros ingebe, majd egy lapos fekete cipőt húzott a lábára. Elindult ki Aldohoz, a kezében egy fekete öltönnyel, fehér inggel és a ruhájával megegyező színű nyakkendővel. Amina mindig ügyelt  a részletekre. Tudta, hogy ezek az apró kis trükkök, mekkora  hatást váltanak ki az emberekből. A törődés és a szerelem illusztrátorait használta az emberek félrevezetéséhez.
Rengeteget olvasott a hazugságokról, a testbeszédről és minden olyanról, ami az ahhoz szükséges, hogy félre vezesse a környezetét. Hogy minél jobban eljátszhassa a tökéletesen boldog feleséget!